A negyedik trimeszter, avagy a szülés utáni első három hónap

Közvetlenül a szülés után kezdődik az úgynevezett gyermekágy időszaka, amely mind az anya, mind a baba részéről nagyon érzelmileg megterhelő és sírós lehet. Az úgynevezett negyedik trimeszterről azonban már nem beszélnek annyit, pedig rendkívül fontos. Mi is tehát ez a negyedik trimeszter, és miért olyan megterhelő számunkra?

Mi az a negyedik trimeszter?

A terhesség 3 trimeszterre oszlik, mindegyik körülbelül 3 hónapig tart. A babának azonban ideális lenne, ha még további 3 hónapig tudna úgynevezetten „sülni” a pocakban, de akkor már nem tudnánk megszülni. Így 9 hónap után megszületik, és az ezt követő úgynevezett 4. trimeszterben rajtunk „sül tovább”. 

• A baba megismeri a mi világunkat.
• Közösen szokunk össze a babával - akár az anya, akár az apa, esetleg a testvérek is.
• A babának szüksége van arra a testközelségre, amit a pocakban megkapott. Ideális tehát, ha a születésétől kezdve kendőben hordozod, így biztosítjuk számára a ringatást is, amihez hozzászokott, és ami megnyugtatja.
• A babának akkor szükséges táplálék, amikor csak megkívánja, ugyanúgy, ahogyan a pocakban is megkapta, ezért a szoptatás igény szerint a legjobb választás.
• A pocakban a baba hozzászokott a szerveink különféle hangjaihoz/zajaihoz, ezért ha születés után is megkapja ezeket, biztosan nyugodtabb lesz. 
• A baba a nap végére túlstimulált lehet az egész napos ingerektől, ezért estére gyakran sír, hogy úgy mondjam, kiengedje a gőzt. Van, aki ezt hasfájásnak nevezi, sok anya azonban tudja, hogy ezek csak érzelmek, amelyeknek ki kell jönniük, és ez estéről estére nagyon kimerítő.

A negyedik trimeszter tehát a születés utáni első három hónap, amelyek nagyon megterhelőek lehetnek, ugyanakkor ha megadjuk a babának, amire szüksége van, és úgynevezetten „tovább sül”, akkor minden jobbra fordul, és a következő hónapokat már együtt élvezhetitek.

Amikor a negyedik trimeszter megterhelő

Ha kimerült vagy, kérj segítséget, és ne tekintsd ezt kudarcnak. Régebben közösségekben éltek az emberek, és egymásnak segítettek bármilyen munkában, beleértve a gyermekgondozást is. Tedd magadat az első helyre, mert ha nem töltődsz fel, nagyon nehéz lesz gondoskodni a babádról. Beszéld ezt meg a partnereddel és a legszűkebb környezeteddel. 

Ne ostorozd magad azért, mert a gyermeked folyamatosan sír, ettől még nem vagy rossz anya. Megpróbálhatod megfigyelni, mi áll a napi sírás mögött, de valószínűleg nem jutsz majd semmire, és akkor fogsz a leginkább megkönnyebbülni, amikor elfogadod a gyermeked sírását. Ha tudod, hogy a baba épp hasfájás miatt sír, akkor kipróbálhatod a pelenkamentes kommunikációs módszert, amely segít a jobb ürítésben, vagy kipróbálhatod a hasmasszázst minden szoptatás előtt. 

Ha nem megy a szoptatás, minél hamarabb keress fel egy szoptatási tanácsadót, aki megmutatja, hogyan kell helyesen mellre tenni a babát, és melyik testhelyzet lesz kettőtök számára a legmegfelelőbb. Ha pedig szükséges ideiglenesen pótolni a baba táplálását, akkor megmutatja, hogyan csináld úgy, hogy ne menjen tönkre a szoptatás, és néhány nap vagy hét alatt ne akaszd szögre. 

Sok újdonsült anyát gyötör az alváshiány, akár azért, mert idegesek, hogy véletlenül megszólal-e a légzésfigyelő, mert a gyermek folyamatosan felébred és sír, vagy mert rögtön felébred, amint visszateszed a kiságyba. Ebben az esetben segít a közös alvás, egy nagyon egyszerű és működő módszer, amely természetes sok ember számára Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában. Ha a baba nappal is felébred, miután letetted, akkor a legegyszerűbb, amit tehetsz, hogy sehová sem teszed le. Vagy hagyhatod aludni a saját mellkasodon, miközben olvasol egy könyvet, vagy bekötheted a kendőbe, és közben végezheted a hétköznapi házimunkát. 

Ne próbálj tökéletes lenni és száz százalékon pörögni. Az anyaság nagyon sok mindenre megtanít bennünket: nemcsak arra, hogyan gondoskodjunk a gyermekünkről, hanem arra is, hogyan dolgozzuk fel a saját traumáinkat, meggyőződéseinket és nehézségeinket. Még ha a környezeted valószínűleg azt is mondja majd, hogy ezt meg azt kellene csinálnod (pl. adj neki cumit, hagyd sírni, ne hordozd állandóan stb.), hallgass az ösztöneidre, mert csakis így lesz nektek a legjobb a babával.