Interjú a gyógytornász Edita Knotkovával

Nemrég megkerestük ezt a csodálatos nőt - fizioterapeutát és anyukát. Neki köszönhetően egy kis sorozatot készítünk nektek a babák és az anyukák fizioterápiájáról. Követhetitek az onstagramon @mamimi_fyzio.

1. Tudnád kicsit bemutatni magadat, ki vagy és mivel foglalkozol?

Edita Knotková vagyok, gyermek- és női fizioterapeuta, jelenleg
szülési szabadságon. A praxisomban főként babákkal és kisebb gyerekekkel foglalkozom, de
az ő munkájuk vezetett el az anyukákkal való munkához is, mert ők gyakran elhanyagolják magukat és
nincs idejük önmagukra. Ezért tűnt ideálisnak, hogy úgy mondjam, „egy csapásra” oldjuk meg, és a
gyermekterápia során az anyukának is adjak tippeket, vagy akár őket együtt vegyem kezelésbe. A szülési szabadság alatt
szívesen foglalkoznék főként workshopokkal és a szakmámmal kapcsolatos ismeretterjesztéssel.

2. Mi a kedvenc ételed, zenéd, és hogyan kapcsolódsz ki?

A legjobban a sushi szeretem. Ami a zenét illeti, elég jó zenei ízléstelenségem van, így
mindent hallgatok - a powermetaltól a koreai popig. Bármi kikapcsol, ami a
szabadban van. Örülök, hogy végre szép az idő, mert a babakocsival akár az
egész napot is képes vagyok kint tölteni.

3. Milyen a gyermek- és női fizioterapeuta munkája?

Mindenekelőtt gyönyörű. Mindig is szerettem a gyerekeket, és a „Vojta-terápia” tanfolyam elvégzése a teljesült álmom volt.
Csodálatos látni a babákon azokat a fejlődéseket, amelyeket a terápia során érnek el, de ez egyben
megterhelő munka is. Egyrészt a babákkal szembeni felelősség miatt, másrészt
érzelmileg is - egyes gyerekek a terápiák alatt sírnak, és nekem alaposan mérlegelnem kell, hogy a
általam választott terápia a lehető leghasznosabb legyen számukra, és hogy a család életét lehetőleg
a lehető legkevésbé korlátozza. Mindenképpen szükséges, hogy a terapeuta épp
annyira legyen gyengéd, mint szigorú, és ez nagy adag empátiát igényel. Egyáltalán nem minden mozgásproblémás baba
kell, hogy Vojta-terápiát végezzen. És ez a nehéz - az adott párosra szabni a gyakorlatokat -
leggyakrabban az anyukára és a gyermekre.

4. Bemutatnád nekünk a babák és az anyukák fizioterápiájának aktuális trendjeit?

A legnagyobb trend, amit látok, az információk iránti érdeklődés. A szülők nagyon foglalkoznak az egészséges
cipőviseléssel, divatban vannak a barefoot cipők. Megnőtt az érdeklődés a munka, az ülés,
a gyermekhordás ergonómiája iránt - és ez mind a gyermek helyes elhelyezése,
mind a hordozó személy helyes testtartása szempontjából.
Az anyukák jobban felkészülnek a szülésre, mint például az anyáink generációja. Tudják, hogy a terhességet meg kell élni, nem túlélni, és hogy nem szabad fájnia. A szülés előtt és után is dolgoznak magukkal - és ennek így is kell lennie. Bárcsak minden nő képes lenne helyesen érezni és hordozni a saját testét és a gyermekét. Akár a pocakban, akár a karokban.

5. Most másként látod a munkádat, mióta anya lettél?

 Nem igazán. A kisbabám nyaki és fejtartási aszimmetriával született, így rögtön elkezdtem finoman dolgozni a korrekción. A gyermekem példa arra, hogy ha időben felismerik a problémát, elég csak néhány apró életmódbeli intézkedés, és a baba helyrejön.
Én magam is örültem, hogy rengeteg információm van arról, hogyan dolgozzak a saját testemmel, hogy ne fájjon… És hogy olyan felkészülést csináltam a szülésre, hogy minden gördülékenyen és beavatkozás nélkül zajlott.
A test lassan visszatér a korábbi működéséhez, és tulajdonképpen mindenkinek azt kívánom, hogy minden ilyen nyugodtan menjen, mint nálam. Hogy ez mennyiben a szakmámnak és mennyiben a szerencsének köszönhető, azt valószínűleg soha nem tudjuk meg :)

Nagyon köszönjük az interjút, és várjuk a további érdekes bejegyzéseket.