Miért nincs szüksége a gyereknek sok játékra

A játékok vásárlása az utóbbi idő trendjévé vált. Ma már nemcsak olyan jelentős napokra adnak játékot, mint a születésnap, névnap vagy a karácsony, hanem gyereknapra, húsvétra, mikulásra, bizonyítványért, fogorvoslátogatásért vagy csak úgy is. És amikor már ellátogatnak a barátnőjükhöz, illik valamit vinni az ő gyermekének is, így visznek egy apróságot, amely bizonyára senkit sem sért meg. Csakhogy az ilyen olcsó játékból, amely egy héten belül eltörik, egyszerre annyi lesz a gyereknek, hogy nem tudja, mit kezdjen velük. A gyerekeknek ez a fajta szeretetadás egyáltalán nem tesz jót, és sokszor inkább értékelnék az otthon a szülőkkel, a természetben, egy kiránduláson, házimunka közben töltött időt, egyszerűen együtt és tudatosan. Hogyan is van ez tehát a játékok mennyiségével, és miért nincs szükségük a gyerekeknek roskadásig tele szobákra?

Kaosz és stressz

A játékok nagy mennyisége káoszhoz vezet a gyerekeknél, ők pedig inkább stresszesek lesznek, és nem tudnak velük játszani. Többnyire csak szétszórják maguk körül, vagy egymás mellé rakják, hogy legalább egy ideig legyen felettük némi kontrolljuk. Ezután aztán nem akarják elpakolni őket, mert érzik, hogy ez meghaladja a képességeiket. Inkább a tablethez és a tévéhez menekülnek, hogy ne kelljen foglalkozniuk azzal a káosszal, amely a valós életükben van. 

Elvonják a figyelmet és akadályozzák a játékot

A túl sok játék akadályozza a gyerekeket abban, hogy a játékra tudjanak összpontosítani. Egyik játékot a másik után veszik elő, és nem játszanak velük elég sokáig ahhoz, hogy teljesen elmerüljenek a játékban, ami nagy kár. Ugyanakkor a játékok mindenütt hevernek a szobában, vagy akár az egész lakásban/házban, és a gyerekeknek így nincs lehetőségük szabad mozgásra, egyszerűen lebénítja őket, és végső soron unatkoznak.

A gyerekek kevésbé kreatívak

Sok játék elveszi a gyerekek kreativitását, azt a természetes képességet, hogy érdekes tevékenységeket találjanak ki a játékokkal. Emellett akadályozza őket más tevékenységek felfedezésében is, például az olvasásban és a könyvek nézegetésében, a rajzolásban, az írásban stb. 

Hiányzik a játékhoz fűződő kapcsolat

Ha egy gyereknek több játéka van a kelleténél, nem alakul ki hozzájuk kötődése, és kevésbé becsüli meg őket. Amint egy játék eltörik vagy elveszik, újat kér. Egyszerűen fogyasztási cikknek tekinti. 

A legjobb játékok azok, amelyek nem játékok

Különösen a kisgyerekeknél, akik minden érzékszervükkel fedezik fel a világot, megfigyelhetjük, hogy a játékok nem is nagyon érdeklik őket, és inkább olyan tárgyakkal játszanak, amelyek a háztartásban is megtalálhatók. Legyen az vécépapír, a zoknis fiók, vagy a seprű és a lapát, ezek a dolgok egyszerűen sokkal jobban szórakoztatják a gyerekeket, mint a mindenféleképpen villogó és zenélő játékok. Ráadásul utánzással tanulnak, ezért ugyanazt akarják csinálni, amit mi. Ha éppen söprünk, felmosunk, főzünk, ők is ezt szeretnék csinálni, és ez nekünk a legjobb alkalom arra, hogy bevonjuk őket. Igen, nem lesz teljesen tökéletes, és a gyerek körül inkább több lesz a rendetlenség, de a gyerek boldog lesz, és idővel egyre ügyesebb lesz az adott tevékenységben. 

Hány játék az éppen elég

Kevesebb játékkal a gyerek mélyebb kapcsolatot alakít ki, és minél egyszerűbbek azok (nem interaktívak), annál inkább felébresztik a fantáziáját. Mennyi tehát a megfelelő mennyiség? Ha a gyerekektől elvesszük mondjuk a játékok harmadát vagy akár a felét, és észre sem veszik, az azt jelenti, hogy túl sok van nekik. Ha nem zavarja őket a törött játék, sem az, ha bizonyos játékokkal szemben agresszívek, akkor még mindig túl sok van belőlük. Ha nem tudja, mit vegyen a gyereknek születésnapra, minek örülne, mire vágyik, akkor valóban túl sok játéka van, és jó lenne csökkenteni a mennyiségüket. 

Kim John Payne amerikai nevelési szakértő szerint az ideális mennyiség az, hogy a gyerek öt perc alatt el tudja pakolni az összes játékát, tehát nagyjából tíz-húsz játék. 

A játékok rendszeres szelektálása hasznára válik a gyerekeknek

Sokat segít a gyereknek, ha a játékokat rendszeresen szelektálják, elteszik, cserélgetik, hogy csak olyan mennyiség legyen szem előtt, amellyel képes játszani. A törött játékokat rögtön dobja ki, és inkább ne vegyen ilyen típust. Azokat a játékokat, amelyekkel a gyerek már régóta nem játszik, oda lehet adni, a jobbakat el lehet adni börzén vagy át lehet adni a kisebb testvérnek. Ha van otthon hely, akkor néhány játékot csak el lehet tenni, és pár hét vagy hónap múlva visszaadni a gyereknek, miközben másokat eltesznek. Úgy fog tűnni, mintha a gyereknek új játékai lennének, és szívesen játszik majd velük, ahelyett hogy fél évig útban lennének a szobában. 

Hogyan tovább?

Tájékoztasson mindenkit a családban arról, hogy nem szeretne ennyi játékot otthon, és ha valaki szeretne valamit venni a gyerekeknek, előbb egyeztessen önnel, vagy akár össze lehet dobni egy drágább, de minőségibb játékra, amely tartós, és amelyet néhány év múlva más gyerekeknek is tovább lehet adni. Vagy megkönnyítheti a játékvásárlást egy bankszámla nyitásával, amelyre a gyerekeknek pénzt utalhatnak, és ön ebből megveheti a szükséges dolgokat, például ruhát, cipőt, kifizetheti az úszótanfolyamot, teniszórát vagy egy kirándulást, nyaralást, amit a gyerekek sokkal jobban értékelnek majd, mint a negyvenedik kisautót vagy a harmincadik plüssállatot. 

Szülőinknek és nagyszüleinknek nem volt könnyű dolguk, összességében nagyon kevés holmijuk volt, és azokat a játékokat, amelyeket szerettek volna, többnyire meg sem kapták, vagy hosszú éveket vártak rájuk. Ma sajnos mindenből bőség van, és ez sem jó. Fontos ezt felismerni, kilépni ebből a berögzült körből, és saját szabályokat alkotni; meglátják, otthon is könnyebb lesz lélegezni, és a gyerekek is elégedettebbek lesznek. Szorítunk önöknek.