Ne cipeld, elkényezteted őt

Mikor máskor hordoznánk a gyermeket, mint amikor még pici, védtelen, és el tudjuk vinni. Mikor máskor, amikor a leginkább szüksége van ránk. Sajnos a környezet nyomása olyan nagy, hogy sok friss anyuka inkább mások tanácsaira hallgat, mint a saját anyai ösztönére, mert egyszerűen fél attól, hogy elkényezteti a kisbabáját, és az hozzászokik a hordozáshoz. Nézzük meg ezt egy kicsit részletesebben: hogyan is van ez az elkényeztetéssel és a hordozással?

Szeretettel nem kényeztetheted el

Hordozás kendőben vagy hordozóban, gyakori kézben tartás, együttalvás, igény szerinti szoptatás. Mindezek a tevékenységek természetesek a babák számára, és számukra a szeretet egyik formáját jelentik, amelyre szükségük van ahhoz, hogy a későbbiekben önállóvá válhassanak. Dél-Amerika, Afrika és Ázsia országaiban a gyermekes háztartások mindennapos részét képezik, és senki sem lepődik meg rajtuk, ahogyan nálunk igen. Szerencsére a világ és a tájékozottság is előrehalad, és egyre több szülő tiszteletben tartja gyermeke igényeit, és nem a saját szüleitől hozott nevelési mintákat követi.

Az újszülöttnek szüksége van a kapcsolatra

Az újszülött babák számára az első három hónap, az úgynevezett negyedik trimeszter, nagyon fontos ezen a világon. A pocakból csak a meleget, a ringató mozgást, az anyával való szoros kapcsolatot és az illatát ismerik. Születés után ugyanerre van szükségük ahhoz, hogy jól alkalmazkodjanak. Biztonságban kell érezniük magukat, amit a babakocsi vagy a kiságy nem biztosít.

Az újszülött hordozása ráadásul pozitív hatással van a laktáció kialakulására, az anya könnyebben összeszokik a babával szülés után, a szoros kapcsolatnak köszönhetően a baba ráhangolódik az anya légzésére, így nincs szükség légzésfigyelőre, és a szerelemhormonok nagyobb felszabadulásának köszönhetően az anya kevesebb fájdalmat érez a méh visszahúzódása során, és még sok más előnye is van.

A gyermeket kiságyba vagy babakocsiba tenni és hagyni, hogy kisírja magát, inkább kontraproduktív. A gyermek ugyan néhány nap után abbahagyja a sírást, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy hirtelen önállóvá vált. Csupán azt tanulja meg, hogy az igényei (az anya közelsége, a melege és az illata) nem fontosak, és inkább energiát takarít meg, mintsem sírjon, mert úgysem hallgatnak rá. Úgy tűnhet majd, mint egy jó baba, aki nem sír és elégedettnek látszik, és ezt persze minden szülő szeretné. Később azonban más módon fogja keresni a figyelmet, és még a negatív figyelem sem fog neki gondot okozni, amikor például az anyát azzal bosszantja, hogy tárgyakat dobál, rugdos, vagy az ételt szétmázolja az asztalon stb. Esetleg az anyával való kapcsolatot gyakoribb éjszakai felébredésekkel próbálja majd pótolni.

A csecsemőt valóban nem lehet elkényeztetni. Igen, hozzászokhat valamilyen altatási stílushoz, például a ringatáshoz vagy a hordozáshoz, de ez fokozatosan megváltoztatható, ha már nem felel meg önöknek. Ez csak rajtatok múlik, az anyán és a babán, hogy hogyan alakítjátok ki magatok között.

A totyogóknak is szükségük van kapcsolatra

Ha egy nagyobb totyogót is el tudsz vinni, akkor hordozd, ameddig csak lehet. Természetesen ne akadályozd a járásban vagy a futóbiciklizésben, de ha fel kell venni, akkor örömmel add meg neki a karjaidat. Ha éppen ez nem lehetséges, mert például bevásárlást cipeltek, akkor legalább öleld meg, és mondd meg neki, hogy szívesen vinnéd, de most sajnos nem lehet, és szükséged van arra, hogy még egy darabig menjen egyedül, vagy üljön be a babakocsiba. Lehet, hogy ebből sírós jelenet lesz, de ez egyszerűen hozzátartozik a gyerekvilághoz. Az érzelmek kezelése a kisgyermekkor nagy témája, és nekünk, szülőknek az a dolgunk, hogy kísérjük őket, és segítsünk nekik mindezt átélni, ne pedig elfojtsuk és nevetségessé tegyük az érzelmeiket.

Mikor válik egy gyermek elkényeztetetté

A gyermek akkor válik elkényeztetetté, ha nem tartod magad a határaidhoz. Például a gyerek cukorkát szeretne, te pedig nem engeded meg neki, mire elkezd kiabálni, sírni, dobálni a dolgait, te pedig inkább a béke kedvéért adsz neki egy cukorkát. Nos, legközelebb újra megpróbálja. Vagy például azt kéred a gyermektől, hogy pakolja el a játékait, utána pedig bekapcsolod neki a mesét. Ő ezt nem teszi meg, vagy csak keveset pakol el, te pedig mégis elindítod a mesét. Legközelebb tehát tudni fogja, hogy mese lesz akkor is, ha semmit sem pakol el. Ilyen helyzetből rengeteg van, és a gyermek egyszerűen próbálgatni fogja, meddig mehet el. Neked tehát ki kell tartanod a döntésed mellett, és ha a gyermek sír, akkor éld át vele ezt az érzést. Ennél többet abban a pillanatban nem tehetsz érte, ha csak nem akarod, hogy elkényeztesd, és sírással vagy kiabálással mindent elérjen, amit csak akar.

Előbb-utóbb úgyis önállóvá válik

A csecsemők nem tudnak manipulálni a szüleikkel, és a sírás az egyetlen kommunikációs eszközük velük. A hordozással tehát biztosan nem kényezteted el őket, úgyhogy egyáltalán ne félj hordozni őket, amikor csak szükségük van rá.

A gyerekek sokkal hamarabb önállósodnak, ha kielégül a kapcsolódás iránti szükségletük. Gyakran előfordul, hogy a nagyobb gyerekek éjszaka vagy hajnalban bemennek a szüleik ágyába, és közel akarnak lenni hozzájuk, mert ez az igényük még nem teljesült. Azok a gyerekek, akik már kicsi koruktól együtt alszanak a szüleikkel, ezt gyakran nem is igénylik.

Ezért hordozd és öleld a gyermekeidet a saját anyai ösztönöd szerint, és meglátod, hogy néhány év múlva szeretettel fogsz visszagondolni erre az időszakra.