Hogyan gondoskodjunk a gyerekek felügyeletéről

Az a pillanat, amikor a szülők úgy döntenek, hogy gyermeküket valaki másra bízzák, nagyon egyéni. Minden anyának máskor jön el ez az igénye. Vannak gyerekek, akiket már csecsemőkoruktól fogva a nagyszülők vigyáznak, akár éjszakára is. De vannak háromévesek is, akik még soha nem voltak felügyelet alatt. Hogyan is van tehát a gyerekvigyázással - mikortól lehet a gyereket felügyeletre bízni, kire bízzuk, és milyen gyakran?

Mikortól adjuk a gyereket felügyeletre

A tápszeres gyerekeknél a helyzet egyszerűbb. A szoptatott gyerekek esetében le lehet fejni az anyatejet, amelyet a felügyelő személy ezután felmelegít, és ideális esetben pohárból vagy ujjon keresztül etetőcsővel adja oda, hogy a szoptatási technika ne sérüljön. Tehát főként az anyán múlik, mikor tudja a gyermekét valakire bízni. 

7 és 8 hónapos kor között a legtöbb gyermeknél jelentkezik a szeparációs szorongás, ami rendkívül megterhelő időszak az anya és a gyermek számára is, és nem igazán alkalmas a felügyeletre. Egyes gyerekeknél ez az időszak akár 3 éves korig is eltart, máskor csak később, körülbelül 18 hónapos korban jelentkezik, vagy aztán újra felbukkan a 2. év körül. Nagyon sok múlik tehát a gyermek temperamentumán is.

Sok gyerekcsoport 1 éves kortól fogadja a gyermekeket, így ezt a felügyeleti formát is ki lehet próbálni, bár anyagilag megterhelőbb. Számoljon több ezer forinttal havonta. 

Arra a kérdésre, hogy mikortól lehet a gyereket felügyeletre bízni, tehát a válasz egyéni. Attól függ, hogy a gyermek képes-e elviselni az elválást az anyjától és az apjától, és ha igen, akkor hogy a szülők készen állnak-e erre. A gyermek ugyanis megérzi a bizonytalanságot, és az elváláskor akár hisztérikusan is viselkedhet.

Ki fogja vigyázni a gyermekemet

A gyerekekre leggyakrabban a nagymamák és nagypapák vigyáznak. Ez nem kerül semmibe, csak számolni kell azzal, hogy ha a szüleivel nincsenek letisztázva az étkezéssel, itallal és neveléssel kapcsolatos határok, akkor ők a saját elképzelésük szerint fogják csinálni, ami nem biztos, hogy összhangban van az Önökével. A családon belül megkérheti a nővérét vagy sógornőjét is a vigyázásra. Érdemes arra is gondolni, hogy a családtagoktól kapott felügyelet senkinek sem kötelessége. Vannak ugyanis nagymamák, akik nagyon várják a gyerekvigyázást, de vannak olyanok is, akik még mindig dolgoznak és aktív életet élnek, így a fiatalabb generációra kevesebb idejük jut, vagy éppen ellenkezőleg, már idősek, ezért nem mernek vállalni felügyeletet. Gyakran az is előfordul, hogy a nagymama más városban vagy falun él, ahová több tíz kilométert kellene utazni, így a felügyelet nagyon bonyolult vagy akár lehetetlen lenne. 

Másik lehetőség a barátnőnél történő felügyelet, aki szintén gyerekes. Ez remek módja annak, hogy kölcsönösen segítsék egymást a barátnőjével. Egyszer ő vigyáz a gyerekre, máskor Ön. Esetleg több anyukát is találhat a környéken, és így kialakíthatnak egy vigyázós közösséget. Minden nap másik anyukánál tölthetik a gyerekek az időt, és így segíthetnek egymásnak. 

Sok anya használ gyerekvigyázó hölgyet/kisasszonyt. Velük egyeztethető alkalmi és rendszeres vigyázás is. Néhányan éjszakára is vállalják a gyermeket. Minden megbeszélés kérdése, és a legjobb, ha a „vigyázót” már a tényleges felügyelet előtt ellenőrzi, és megismerkedik vele. 

A legtöbb városban működnek anyaközpontok és klubok, amelyek a nyilvános játszószoba mellett felügyeleti lehetőséget is kínálnak. Ha rendszeresen jár oda játszani, akkor ott a felügyelet valószínűleg gond nélkül megoldható.

1 és 3 éves kor között a gyermek beadható gyerekcsoportba. Ez rendszeres felügyeletet jelent, heti 1-től 5 napig, csak délelőttre vagy akár egész napra. A csoportokban gyakran legfeljebb 12 gyermek van. Anyagilag ez a legdrágább megoldás, ugyanakkor ha a gyermek jól viseli a csoportos elválást, és a család meg tudja fizetni, akkor nagyszerű megoldás.

A felügyelet gyakorisága és módjai

Manapság szinte bármiről lehet egyeztetni. A gyerekeket lehet felügyeletre bízni:

• rendszeresen heti egy vagy több napon - leggyakrabban a munkába való visszatérés miatt;
• rendszeresen minden délelőtt/délután - szintén a munka miatt;
• rendszeresen havonta egyszer - ügyintézésre, például fodrászhoz, manikűrre, pedikűrre, masszázsra stb.;
• alkalmanként - amikor az anyának orvoshoz kell mennie, elintézni az ügyeket, vagy beteg a gyerek, és neki dolgoznia kell.

A leggyakoribb helyek, ahol a gyereket vigyázzák:

• vigyázás a gyermek otthonában - biztonságos tér a gyermek számára, bár már ismerős;
• vigyázás a felügyelő személy otthonában - új tér, amelyet felfedezhet;
• vigyázás kint - játszótéren, kiránduláson, strandon stb.;
• vigyázás gyerekjátszóházban.

A gyerekvigyázás nagy téma, és minden anyának más a határértéke. Ezért nem kell elítélnünk a nagyon korai korban történő csecsemővigyázást sem, azt sem, ha egy hároméves gyereket vagy a szülőjét nem akarják felügyeletre bízni. Mindig a saját megérzésünk szerint cselekedjünk. Ha szükségünk van egy kis énidőre, és a partnerünk nem elérhető, semmi rossz nincs abban, ha néhány órára kiszakadunk a gyerekek mellől, feltöltődünk, és hazatérve újra legyen kedvünk és energiánk a szülőséghez. És ha a gyerek éppen most nem akarja, az elváláskor kiborul, folyamatosan sír vagy akár hány is, akkor adjunk neki több időt, és meglátjuk, hogy egyszer majd eljön az a pillanat. 

A gyerekek nem fognak a pubertásig a lábunkon csüngeni, csak most még jobban szükségük van ránk, mint gondolnánk. Néhány év múlva, amikor megnőnek, a helyzet teljesen más lesz, és talán éppen fordított: el fognak minket taszítani maguktól, és kár lenne ezt az időt elpazarolni.